Az európai és hazai klímaszabályozási környezet új helyzet elé állít minden piaci szereplőt, így jelentős hatással van a komfort hűtés, fűtés, szellőzés és kereskedelmi hűtés (HVAC-R) szektorra is. A közös, 2030-as 55 százalékos széndioxid-csökkentési, illetve 2050-re elérendő karbonsemlegességi célok csak közösen, összefogással, és felelős piaci magatartással érhetők el.
Ahogy az F-gáz szabályozás kvótarendszere egyre szigorúbbá válik, az alacsony globális felmelegedési potenciállal (GWP) rendelkező hűtőközegek egyre nagyobb figyelmet kapnak. A felhasználható klímagázok sokszínűsége iránti szakmai igény teljes mértékben támogatandó, mint ahogy a Daikin is sokféle hűtőközeget alkalmaz.
Daikin-elvek egy hűtőközeg kiválasztására
A hűtőközegek okozta környezeti hatás minimalizálására a vállalat egy átfogó megközelítést alkalmaz. Amellett, hogy csökkentjük a felhasznált hűtőközegek GWP-jét, például a fluorozott szénhidrogének (HFC) esetén, valamint hidrofluorolefineket (HFO) és természetes hűtőközegeket (pl. R290, CO2) is felhasználunk. Egy adott berendezés környezeti terhelésének csökkentése esetén ugyanakkor számos más tényezőt is mérlegelni szükséges, és nemcsak a gyártóknak, hanem a felhasználóknak is.
Az F-gáz szabályozás kvótarendszere nem önmagában a fluorozott szénhidrogének globális felmelegedési potenciáljának redukálására épül ugyanis: a kvótacsökkentés széndioxid-egyenértékben (CO2eq) történik, mely értéket a GWP és egy adott berendezésben felhasznált hűtőközeg töltetmennyisége együttesen határoz meg[1]. Azaz nem elég az alacsonyabb globális felmelegedési potenciál, a töltetmennyiség sem nőhet az alacsonyabb széndioxid-egyenérték elérése érdekében.
Egy adott berendezéstípusban alkalmazott hűtőközeg megválasztása tehát összetett eljárás. Intenzív fejlesztési folyamat zajlik a Daikin K+F laborjaiban is. A termékfejlesztés során négy alapvető szempontcsoport kerül a mérlegbe.
1. A legfontosabb ezek közül a biztonság. A gyártók felelősséggel tartoznak azért, hogy egy berendezés – megfelelő telepítés és működtetés mellett - teljes életciklusa alatt biztonságosan használható legyen. Ehhez számos, szektort érintő biztonsági szabványnak kell megfelelni.[2]
2. A berendezések környezeti hatását is minimalizálni szükséges, melyhez szintén több előírást kell teljesíteni. Egy hűtőközeg nem lehet káros az ózonrétegre, és lehetőleg minél alacsonyabb legyen globális felmelegedési potenciálja. A töltetmennyiséget is csökkenteni szükséges, és a berendezés szivárgását el kell kerülni, nemcsak a gyártás során, telepítés alatt, hanem működés közben, és életútja végén is.
A gyártói felelősség mellett a kivitelezők és szervizvállalkozások felelőssége is meghatározó. A szivárgások leggyakrabban a működtetés közben történnek. A szervizfolyamatok szakszerűségének biztosítása, a lefejtett hűtőközegek megfelelő kezelése, a kiszolgált berendezések szakavatott leszerelése, a berendezés újrahasznosíthatóságának biztosítása, ugyanúgy, mint a hűtőközegek megsemmisítése vagy újrafelhasználása közös érdekünk.
Az a hűtőközeg, ami nem jut ki a légkörbe, biztosan nem járul hozzá a klímaváltozáshoz. A berendezések és hűtőközegek körforgásos gazdaságának elindítása egy összetett folyamat, mely komoly elköteleződést igényel a szektor minden szereplőjétől.
Be kell látnunk viszont, hogy nincs más út.
A szektor stabilitása, a gyártás és szerviztevékenység fenntarthatósága megköveteli, hogy minimalizáljuk a levegőbe kerülő klímagázok mennyiségét. A használt hűtőközegek szerepét újra kell gondolnunk – közösen -, melyhez a LIFE3R projekt keretében létrehozott Retradeables piactér is támogatást nyújthat.
3. Az energiahatékonyság is kiemelkedő összetevő, hiszen az Ecodesign, azaz a berendezések környezettudatos tervezésére vonatkozó szabályozás révén az Európai Bizottság folyamatosan szigorítja az energiahatékonysági elvárásokat. Nem véletlenül. Az energiahatékony működés rendkívül fontos, hiszen a teljes életciklusra vonatkoztatva a működési energiafelhasználásból fakadó indirekt környezetterhelés - az előállított villamos energia CO2-kibocsátása miatt - akár ötször magasabb lehet, mint a hűtőközeg esetleges szivárgásából fakadó hatás.
Egy berendezés energiatakarékos működésére a hűtőközeg-választás pedig szignifikáns hatással van. A technológia és rendszerhatékonyság módosul, amennyiben egy körfolyamat megfordítható - azaz a hűtési mellett fűtési funkcióra is képes -, egyben a szükséges töltetmennyiség is megváltozhat.
A megfordíthatóság korlátozza annak a lehetőségét is, hogy a „csak hűtési funkciójú” rendszereknél lehetséges hűtőközegtöltet-csökkentő eljárásokat alkalmazzák.
4. Költséghatékonyság szintén jelentős faktor, hiszen egy készülék előállításának anyaghatékonysága pl. a rendszerhatékonyság miatt megkövetelt kompresszorméret, vagy a hűtőközeg-töltet mennyisége, típusa és elérhetősége - révén befolyásolja azt, hogy a felhasználóknak mennyire mélyen kell a pénztárcájukba nyúlniuk, ha egy adott készüléket szereznek be vagy üzemeltetnek.
Hiszen egy jól tervezett rendszer azt is befolyásolja, mekkora erőforrást igényel a telepítés, üzemeltetés, karbantartás. Ideértve a hűtőközegek körforgásos gazdaságának megteremtését, a hűtőközegek újrafelhasználhatóságát. A használt hűtőközegek ugyanis nem esnek a kvóta hatálya alá, ezért is kiemelt a szektor stabilitása miatt azok körforgásban tartása.
R-32: tények és mítoszok
Az utóbbi időben azt tapasztaljuk az ipari és kereskedelmi hűtés szektorban, hogy az R-32 hűtőközeget összetevőként alkalmazó keverék (zeotróp) hűtőközegeket környezetvédelmi szempontból fenntarthatóbb, a tiszta R-32-vel szemben előnyben részesített alternatívaként népszerűsítik.
Bár a tiszta R-32 hűtőközeg GWP-je valamivel magasabb - keverékeihez képest -, felhasználásában nincs semmilyen szabályozási korlátozás. Ez mind az ipari- és kereskedelmihűtés-szektorra, mind a lakossági szektorra igaz.
Míg mind az R-32-t felhasználó keverékek, mind a tiszta R-32 hűtőközeg alkalmazható ugyanabban a termékportfólióban, ezek egészen eltérő megoldást eredményezhetnek. Különösen, ha az egyes hűtőközegek jellemzőit az összetétel szempontjából is megvizsgáljuk.
Az R-32 egy tiszta, egykomponensű hűtőközeg, amely szabadalommal nem védett. Könnyen hozzáférhető, számos hűtőközeg-szolgáltatón, -gyártón keresztül, mely biztosítja a széles és költséghatékony rendelkezésre állást.
Nincs hőmérséklet csúszása, így szerviz vagy karbantartási tevékenység során nem szükséges a teljes hűtőközeg-mennyiséget lefejteni, és új hűtőközeggel feltölteni. Nem kell a teljes gáztöltetet lefejteni a rendszerről és vákumolni azt egyszerű rátöltéskor, hiszen esetleges szivárgás esetén szabadon rátölthető a rendszer.
Egykomponensű klímagázként az R-32 könnyebben kezelhető és nyerhető vissza, kedvezőbben hasznosítható újra vagy regenerálható, mint több komponensű alternatívái. Nem áll fenn a veszélye annak sem, hogy a hűtőközeg összetétele felborul, az egyik komponens aránytalan mennyiségben szivárog el.
Az R-32-vel hasonló vagy jobb teljesítmény érhető el a lakossági készülékek, folyadékhűtők és rooftop berendezések esetén is, mint az R-410A-val, és akár 20 százalékkal kevesebb hűtőközeg-töltet is elegendő ehhez.
A fenti szempontok mellett nem véletlen, hogy az R-32 hűtőközeg felhasználása már-már szabvánnyá vált, akár a lakossági, akár az ipari-kereskedelmi HVAC-R berendezések tekintetében. Valójában maga a piac maga tette az R-32-t szabvánnyá, hiszen az Eurovent statisztikái szerint az R-32-vel működő, telepített folyadékhűtők és hőszivattyúk száma ötszöröse az ipari és kereskedelmi megoldásokban, mint az R-32-re építő keverékeké. Ha a lakossági felhasználást is figyelembe vesszük, akkor az R-32 hűtőközeg jelentősége teljesen egyértelmű.
Egy adott műszaki megoldás esetén tehát nem elég azt a kérdést kell feltenni, hogy technikailag lehetséges-e minél alacsonyabb globális felmelegedési potenciáljú hűtőközeget alkalmazni. Helyette azt kell mérlegelni, hogy adott megoldás teljesíti-e a műszaki megvalósíthatóság, biztonságos felhasználás, energiahatékonyság és költséghatékonyság együttes szempontrendszerét, együttesen a teljes életciklusra vonatkoztatott környezeti hatás csökkentésével.
szerző: Zuggó Balázs, Daikin Hungary Kft ügyvezető igazgató
[1] CO2eq= GWP x kg
[2] Például: MSZ EN 378: 1-4; MSZ EN 60335-2-40; MSZ EN 60335-2-89; ISO 5149