
Az elmúlt napokban több szó is esett egy tanulmányról, mely a világ energiaszükségletének jelentős növekedését prognosztizálta a globális felmelegedés egyik következményeként, többek között a hűtési igény, azaz a hűtő- és légkondicionáló berendezések számának várható erőteljes növekedése miatt. Valóban ördögi ez a kör? Mit tehet és tesz egy felelősen gondolkodó klímaberendezés-gyártó, hogy feloldja ezt a lehetetlennek tűnő helyzetet?
Vélemény. A szerző a Daikin Hungary Kft. munkatársa.
A Nemzetközi Energiai Ügynökség (IEA) témában készült tanulmánya (Future of Cooling) szintén megállapította, hogy az épületek hűtése miatti energiafelhasználás növekszik ma a leggyorsabban, több mint megháromszorozódott 1990 és 2016 között. Ez sok országban hatalmas terhelést okoz a villamosenergia-rendszerekben, valamint a károsanyag-kibocsátást is erősen növeli. Bár a hűtési igény növekedése főként a világ legmelegebb részeinek gazdasági fejlődéséből, valamint a lakosság számának és jólétének növekedéséből fakad, nem szabad elmenni amellett a tény mellett sem, hogy a MAVIR adatai szerint évről évre újabb történelmi rekordokat ért el Magyarország nyári villamosenergia-fogyasztása is. Ez az irodai és otthoni klímaberendezések tömeges használata, illetve a hűtőszekrények, hűtőberendezések, hűtőházak nagyobb igénybevétele miatt következett be.
Lakó és irodai tereinket hűteni egyre fontosabb, hiszen mindenki tudja, átélte: annál nehezebb dolgozni, koncentrálni, de pihenni is, minél melegebb van. Egyre inkább a mindennapi komfort részévé válik az, hogy élettereinket ne csak fűteni, de hűteni is képesek legyünk.
Valóban ördögi ez a kör? Hiszen minél melegebb van, annál többet hűtünk, ezzel pedig egyre több károsanyagot bocsátunk ki, ami miatt viszont emelkedik a légkörben a károsanyag-koncentráció.
Ahhoz, hogy valódi válaszokat lehessen adni, komplex módon kell megközelíteni a problémát. A feladat ugyanis, hogy a berendezések energiahatékonyságát folyamatosan javítani kell úgy, hogy az egyes berendezések hűtőközege (1) miatti környezetterhelés eközben csökkenjen, de emellett a berendezések biztonságosak legyenek és költséghatékonyak is -azaz a fogyasztó számára megfizethetők- maradjanak.
Készülékek és berendezések energiafogyasztása
A készülékek energiahatékonysága fontos kérdés, és nemcsak azért, mert azt az energiaszámlákon is érezni lehet. A hűtés iránti globális kereslet és az ahhoz szükséges energiafogyasztás az elkövetkező évtizedekben tovább fog növekedni – ezt pedig csak a készülékek energiafogyasztásának javításával lehet ellensúlyozni. Az IEA tanulmánya szerint a világon jelenleg elérhető legjobb klímaberendezések mintegy ötször energiahatékonyabbak, mint a még forgalomban levő, legkevésbé hatékony berendezések.
A készülékek energiafogyasztása miatti közvetett szén-dioxid-kibocsátás másfélszer több, mint a berendezésekben alkalmazott hűtőközegek miatti közvetlen károsanyag-kibocsátás a Solving the Global Cooling Challenge tanulmány szerint.
Hűtőközegek környezetterhelésének csökkentése
Egy-egy klímaberendezés energiafogyasztása nagyban függ attól, hogy milyen hűtőközeggel működik. A ma használatos fluortartalmú hűtőközegek – ellentétben a korábban alkalmazott freonokkal – nem károsítják ugyan az ózonréteget, de a globális felmelegedésre tett hatásuk így is jelentős lehet.
Ezért is fontos, hogy minél szélesebb körben terjedjenek el olyan hűtőközegek, melyek környezetterhelése alacsonyabb, és közben biztosítani lehet velük a készülékek energiafogyasztás-javítására irányuló erőfeszítéseket is.
R32: 180 szabadalom feloldása
Az R32 egy újgenerációs hűtőközeg, ami környezetvédelmi szempontból sokkal jobbnak bizonyult elődeinél: nem ózonkárosító, energiahatékony, könnyen újrahasznosítható, és a GWP értéke (globális felmelegedésre gyakorolt hatása) egyharmada a légkondicionálóknál leggyakrabban használtnak (2). A Daikin Japánban 2012-ben indította el az első, R32 hűtőközeggel működő lakossági berendezések forgalmazását és azóta a legtöbb légkondicionáló gyártó a split rendszerekben (3) már ezt alkalmazza.
A Daikin Industries Ltd., világszinten vezető légkondicionáló és hűtőközeg gyártó vállalatként úgy véli, hogy ez a hűtőközeg tűnik a legígéretesebb megoldásnak, mely révén tovább csökkenthető a lakossági és kereskedelmi légkondicionálók, hőszivattyúk ökológiai lábnyoma. Ezért immár harmadik lépésben újabb szabadalmi jogokat oldott fel, melynek célja, hogy megkönnyítse a kevésbé környezetterhelő hűtőközegnek a további elterjedését és használatát. A szabadalmi jogok feloldása 2011-ben indult, mikor nyilvánosságra hozta, és szabad hozzáférést biztosított 93 szabadalmához először a fejlődő országok számára, majd 2015-ben világszerte. Most ennek a folytatásaként egyedülálló módon mintegy 180, 2011 óta benyújtott szabadalmához ad hozzáférést a vállalat, melyek főként az R32 hűtőközeg biztonságos felhasználásához, alkalmazásához kapcsolódnak.
Közös a felelősség
Hiába azonban a gyártók erőfeszítése a hatékonyabb, kevésbé környezetterhelő berendezések kifejlesztése iránt, ha közben az energia-rendszerek nem lesznek „tisztábbak”, nem csökken a villamos áram előállítása miatti széndioxid-kibocsátás. Vagy ha olyan épületekben kerülnek beszerelésre a klímák, melyek egységnyi alapterületre jutó hűtés- (és fűtés)igénye magas. Hiába minden erőfeszítés, ha nem történik meg a berendezések rendszeres karbantartása, és emiatt megnő az energiafelhasználásuk. Vagy ami rosszabb, elszivárog a hűtőközeg. Csak a közös, tudatos gyártói – szerelői – végfelhasználói magatartás tudja biztosítani a berendezések optimális, hosszú távú működését. Kiemelten fontos ezért, hogy minden új készülék, berendezés kiválasztásánál a fenti szempontok együttesen kerüljenek mérlegelésre.
(1) A hűtőközeg olyan anyag, amely egyes gépekben (így a hűtőkben, de a hűtőkön túl a légkondicionáló berendezésekben, hőszivattyúkban és hőszivattyús szárítógépekben is) lehetőséget ad arra, hogy hőt szállítsunk alacsony hőmérsékletű helyről magas hőmérsékletű helyre. A legtöbb ilyen elpárolgásra és kondenzációra alkalmas anyagot hűtő körfolyamatok munkaközegeként használják. A hűtőközegeket sokszor tévesen gázoknak szokták nevezni. Forrás: Mérlegen a hűtőközegek
(2) R410A
(3) Split vagy osztott mono légkondicionáló rendszerek: olyan beltéri légkondicionáló rendszerek, amelyek egy kültéri egységből és egy beltéri egységből állnak, az egységeket hűtőcsövek kapcsolják össze, és a rendszert a használat helyén kell telepíteni.
A Daikin globális szinten a HVAC szektor (Heating-Ventilation-Air-conditioning, azaz fűtési, szellőztetési és légkondicionálási szektor) egyik kiemelt, piacvezető gyártója és forgalmazója. A vállalat kimagasló energiahatékonysággal rendelkező, innovatív és prémium minőségű levegő-víz és levegő-levegő hőszivattyúkat, valamint klímaberendezéseket, kereskedelmi hűtési rendszereket és folyadékhűtőket kínál lakossági, kereskedelmi és ipari alkalmazásokra. Európában a Daikin megközelítőleg 6000 embert foglalkoztat és 10 jelentősebb gyártóüzemmel van jelen Belgiumban, Csehországban, Németországban, Olaszországban, Törökországban és az Egyesült Királyságban.
A Daikin több mint 90 év szakmai tapasztalatával a kezdetek óta vezető szerepet tölt be a legmodernebb légkondicionálási technológiák kialakításában, melyek energiahatékonyabbak és kevesebb károsanyag-kibocsátást tesznek lehetővé. A vállalat az évtizedek során óriási tapasztalatra tett szert a klímaszabályozás, a hőszivattyúk, inverterek és a hűtőközegek gyártása terén is.
További információ:
Szalai Gabriella
+36 70 698 8188 vagy szalai.g@daikin.hu
vagy marketing@daikin.hu