A hőszivattyúk kulcsfontosságúak az EU dekarbonizációs céljainak elérésében. Egy esettanulmány kimutatta, hogy a Daikin hőszivattyú 2-24-szer kisebb mértékben karbon-intenzív: 0,2 és 2 tonna közötti CO2 egyenértékű megtakarítást érhetünk el a hazsnálatával ít évente (attól is függ, hogy az egyes országokban a villamos energia hálózatba milyen módon történik az áramtermelés - megújulók, atomerű, szénerőmű, stb.).
A hőszivattyúk szerepe a dekarbonizációban
Az Európai Zöld Megállapodás fő célkitűzése az EU 2050-ig történő dekarbonizációja. Ennek az átfogó tervnek a célja az üvegházhatású gázok kibocsátásának 55%-kal való csökkentése minden szektorban, beleértve az energiát és az épületeket. Az épületek jelenleg a régió energiatermelésének 40%-át fogyasztják el, és a kibocsátások 36%-ához járulnak hozzá. A hőszivattyúk létfontosságúak az EU dekarbonizációs céljának eléréséhez, mivel energiahatékony és környezetbarát fűtést kínálnak a fosszilis tüzelőanyag alapú rendszerekhez képest. A dekarbonizációs törekvéseket elősegítő hőszivattyúk hat fő előnye a magas energiahatékonyság, a megújuló energiaforrások használata, a fosszilis tüzelőanyagoktól való függőség csökkentése, a fűtés elektrifikálása, az utólagos felszerelési lehetőségek (energiahatékony felújítás, fűtéskorszerűsítés) és az intelligens hűtési lehetőség. A Nemzetközi Energia Ügynökség várakozásai szerint a hőszivattyúk 21 milliárd köbméterrel csökkentik Európa épületfűtésre vonatkozó gázszükségletét 2030-ra. Az EU dolgozik az EU Hőszivattyús Cselekvési Tervén, amely 2027-ig 10 millió további hőszivattyú-berendezést irányoz elő, értékeli a nagy hőszivattyúkkal ellátott egyedi épületek és fűtési hálózatok finanszírozási lehetőségeit, és ezen értékelést bevonja a helyi és regionális fűtési és hűtési stratégiákba.
Hőszivattyúk életciklus-értékelése (LCA)
A Daikin 2021 óta követi a hőszivattyútermékek szabványosított életciklus-értékelési (LCA) módszerét, amelynek során felmérik a teljes életciklusukat az erőforrások kitermelésétől a hulladék ártalmatlanításáig. Ez a „bölcsőtől a sírig” tartó LCA megközelítés a környezeti lábnyomok átfogó megértését biztosítja, a gyártástól az életciklus végéig. Ez illeszkedik a teljes életciklusra számított szén-dioxid-kibocsátás (WLC) koncepciójához, amely a termék teljes karbonlábnyomát veszi figyelembe a termék teljes élettartama alatt. A Daikin LCA-t egy független harmadik fél ellenőrzi és Környezetvédelmi Terméknyilatkozatként (EPD) kerül publikálásra. Az EPD-k segítik a LEED és a BREEAM tanúsítási rendszerek kreditpontjainak megszerzését, és alapvető fontosságúvá válnak az olyan nemzeti szabályozások teljesítéséhez is, mint az energiahatékony épületeket támogató francia RE2020 környezetvédelmi szabályozás. A franciaországi EPD-k például a következő adatbázisokban érhetőek el: PEP Ecopassport és INIES.
Esettanulmány: a Daikin hőszivattyúk és a gázkazánok karbonlábnyomának összehasonlítása
Az esettanulmányt a Daikin Altherma 3 R 180L eszköz (levegő-víz hőszivattyú) és egy nagyon hatékony gázkazán (90%-os hatékonyság) bevonásával végeztük el.
Teljes életciklusra számított CO2-kibocsátás
A Daikin hőszivattyú teljes GWP-je közel nyolcszor kisebb, mint a gázkazán GWP-je: 7,87 tonna CO2 ekvivalens a 63,9 tonna CO2-ekvivalenssel szemben (a 17 évnyi referencia élettartam során). Ez a különbség azzal magyarázható, hogy a használat során keletkező széndioxid-termelés nagymértékben hozzájárul a két termék CO2 össz.egyenértékéhez, ahol a Daikin hőszivattyú kevesebb energiát fogyaszt, és alacsonyabb GWP értékű villamos energiával működik (lásd: franciaországi villamosenergia-mix).
Működési szén-dioxid
A működési szén-dioxid mind a hőszivattyú, mind a gázkazán teljes CO2-kibocsátása legnagyobb részét képviseli. A jelen tanulmányban használt gázkazán kibocsátásai majdnem 10-szer magasabbak, mint a hőszivattyú esetében. Az energiafelhasználást Franciaország esetében számoltuk ki. A hőszivattyú használati szakaszának karbonlábnyoma országonként változik attól függően, hogy a villamosenergia-hálózatba hogyan állítják elő a villamos áramot.
A hőszivattyúk szén-dioxid-kibocsátási előnyei a használati szakaszban országonként
A gázkazán hőszivattyúval történő lecserélése jelentős csökkenést eredményez a Co2-kibocsátásban egy tipikus családi házban az európai országokban. Ennek illusztrálására a különböző európai piacokon egy év alatt a CO2-kibocsátást egy tipikus közepes méretű háztartás 10.000 kWh éves energiafogyasztása esetén számítjuk ki, amely reprezentatív az újépítésű házak piacán. A tanulmányban bemutatott országok: Franciaország, Egyesült Királyság, Olaszország, Spanyolország, Hollandia, Belgium, Németország és Lengyelország. Az országokat két nagy csoportba osztották az átlagos minimumhőmérsékletük vagy úgynevezett tervezési hőmérsékletük (rövidítve: Td) alapján. A két különböző csoport kiválasztott tervezési hőmérséklete -7, illetve -11,6 °C.
Országok Td=-7 °C-kal
Országok Td=-11,6 °C-kal
Esettanulmány eredmények
Ahogy az ábrákból látható, a hőszivattyúk használatából eredő éves kibocsátás 2-24-szer alacsonyabb, mint az azonos gázkazánoknál, amelyek szintén fűtést és melegvizet biztosítanak. Mindez érvényes az összes tanulmányozott országra. Mivel az EU és az Egyesült Királyság megújuló energiába történő beruházásai miatt a közeljövőben és a hosszú távon várhatóan csak csökkenni fog a villamos energia kibocsátási tényezője (EF), a hőszivattyúknak továbbra is kevesebb lesz a működési fázisból származó kibocsátása, így segítve ezzel az éghajlati célok elérését.
Összefoglalva, a hőszivattyúk a hagyományos gázkazánokhoz képest messzemenően nagyobb környezetvédelmi előnyökkel rendelkeznek, használatra kész, klímapozitív megoldást jelentenek.
A pontosabb értékelésért, a forrásokért és a hivatkozásokért, kérjük, olvasd el a teljes tanulmányt.