Daikin Family

Magyar családok karbon-lábnyomát vizsgálták

Megdöbbentő különbségeket találtak.

2020.08.22. Budapest - A GreenDependent Intézet a Piliscsaba-Garancstető Érdekvédelmi Egyesülettel együttműködve 21 háztartás életmódjának karbon-lábnyomát mérte fel. A Daikin Hungary Kft. anyagi támogatásával megvalósult projekt célja annak tudatosítása a lakosságban, hogy életmód-változtatással jelentősen csökkenteni lehet a családok környezeti terhelését. A csökkentés pedig elkerülhetetlen, hiszen a magyarok átlagos karbon-lábnyoma kétszeresen meghaladja a fenntartható szintet. A kutatás külön kitért a mindennapos és a szabadidős célú utazásra is, amelyek rendkívüli mértékben megnövelik a családok karbon-lábnyomát.


2020-ban augusztus 22-re esik az Ökológiai Túllövés Napja (Earth Overshoot Day), vagyis az az időpont, amikor az emberiség feléli a Föld egy év alatt megújuló tartalékait. Bár 2019-hez képest több mint három héttel későbbre került ez a dátum, az ökológiai egyensúly biztosításának érdekében további erőfeszítésekre van szükség. A GreenDependent Intézet a Piliscsaba-Garancstető Egyesület kérésére kiszámolta 21 piliscsabai család éves karbon-lábnyomát. A Daikin Hungary Kft. pénzügyi támogatásával megvalósult projekt elsődleges célja a szemléletformálás, valamint annak tudatosítása, hogy a lakosság életmód-változtatása is szükséges a környezeti terhelés csökkentése és a hatékonyabb energiafelhasználás érdekében. A magas minőségű hűtő- és fűtő klímaberendezéseiről, hőszivattyúiról ismert Daikin elkötelezett híve a fenntartható fejlődésnek, így egyrészt nagy hangsúlyt fektet saját károsanyag-kibocsátásának csökkentésére, másrészt az általa kínált környezettudatos épületgépészeti megoldások segítik ügyfeleiket az épületek energiafelhasználásának jelentős csökkentésében.

 

Greendependent Felmérés

A kutatás módszertana

A projekt keretében a GreenDependent Intézet 21 család éves karbon-lábnyomát számította ki, melyből 19-et talált alkalmasnak összehasonlításra. A kutatás során az adatok felvétele online felületen, önbevallásos alapon történt, a háztartások karbon-lábnyomának összetevőit pedig 6 fő kategóriába[i] osztották be: (1) háztartási energiafogyasztás; (2) közlekedés; (3) szabadidő, nyaralás; (4) étkezés; (5) termékek; és (6) közszolgáltatások.

A felmérés az első négy kategóriára fókuszált.

 

 


     

A háztartások karbon-lábnyomának egyharmadát az energiafogyasztás teszi ki

Az eredmények alapján elmondható, hogy a kutatásba bekapcsolódó családok összesen 81 tagjának átlagos karbon-lábnyoma 4,27 tonna CO2 volt 2019-ben, amely körülbelül kétszerese a fenntartható szintnek. A vizsgált háztartások karbon-lábnyomának egyharmadát az energiafogyasztás teszi ki, melyben kulcsszerepet játszik az ingatlanok gyenge energetikai állapota, valamint a nem körültekintő energiafelhasználás. A második legmeghatározóbb tényező az utazás, a nyaralás és az étkezés, mely a családok karbon-lábnyomának közel egyötödéért felelős. A napi közlekedés kevesebb, mint a lábnyom egyhatodát teszi ki, a rendszeres utazás pedig ennek is csupán a felét. Végezetül megállapítható, hogy a vizsgált családok tagjainak nagyjából 4,3 tonnás éves karbon-lábnyoma igen közel van az átlagos magyar egy főre számított, évi 5 tonna körüli átlagához.[1] (Amennyiben a felmérésből kimaradó két fontos összetevő - az általános, minden polgárt érintő közszolgáltatások; illetve az élelmiszereken túli fogyasztási javak - is bekerül a számításba, már biztosan meghaladná azt.)

 

[1] Az adatfelvétel a koronavírus járvány hatásait még nem építette be, mivel a 2019. éves fogyasztási adatokkal számolt.

 

Ökológiai lábnyom számítás

Kulcstényezők: napi ingázás, nyaralások gyakorisága és a húsfogyasztás mértéke

A kutatásban résztvevő két legnagyobb, egy főre vetített karbon-lábnyommal rendelkező család tagjainak éves lábnyoma 7,51 és 6,71 t CO2/év. Az egyik család átlagosnál magasabb karbon-lábnyomát háztartásuk magas egy főre vetített energiafogyasztása okozza, illetve az évi többszöri, munka miatti repülés. A másik családnál ennek a hátterében elsősorban a kiemelkedően magas utazáshoz kapcsolódó kibocsátás áll, legfőképp tengerentúli repülőútjuk miatt.[2] A kutatásban a két legkisebb, egy főre eső lábnyommal rendelkező család fejenkénti éves lábnyoma 2,33 és 1,99 t CO2/év. Ez utóbbi két család átlagosnál jóval alacsonyabb karbon-lábnyomához hozzájárul, hogy a felnőttek részben helyben dolgoznak, a gyerekeik pedig helyben járnak iskolába, aki pedig napi szinten Budapestre ingázik, az rendszerint vonattal utazik. Az alacsony lábnyom másik oka a nyaralás: mindössze egy-két alkalommal, és akkor is jellemzően inkább belföldön nyaraltak. Ők kevesebb húst fogyasztanak, illetve egyesek vásárláskor a helyi, szezonális élelmiszereket részesítik előnyben.

 

Ökológiai lábnyom számítás
Ökológiai lábnyom számítás

Egyedi megoldásokra van szükség

A kutatás legfontosabb üzenete, hogy a háztartások karbon-lábnyomának összetétele családonként rendkívül eltérő lehet, ezért minden családnak egyedi megoldásokat is kell alkalmaznia a csökkentés érdekében. A családok karbon-lábnyomának legnagyobb összetevője az otthonuk energiafogyasztása, amit elsősorban szigeteléssel és épületgépészeti korszerűsítéssel, valamint a mindennapi szokások megváltoztatásával lehet csökkenteni: a beltéri hőmérséklet mindössze 1-2 fokkal való csökkentése például akár 10-15%-os, azaz jelentős megtakarítást is eredményezhet. Ugyancsak fontos tényező a lakhely és munkahely/iskola közötti távolság, az utazás módja – a tömegközlekedés, vagy a gyalogos, kerekpáros közlekedés lényegesen kisebb környezeti terheléssel jár, míg az autós munkába járás, vagy a gyakori üzleti célú repülés, tengerentúli nyaralás lényegesen megnövelik az egyénekhez kapcsolódó CO2 kibocsátást. Fontos figyelni az étkezési, bevásárlási szokásokra is: a helyben termelt élelmiszerek, a szezonális friss zöldségek-gyümölcsök vásárlása és fogyasztása is csökkenthetik a karbon-lábnyomot, akárcsak a kevesebb húsfogyasztás.

Lényeges kérdés a nyaralás is, a gyakoribb és távolabbi úti célra történő szabadidős utazás akár három-négyszeresésre is növelheti a karbon-lábnyomot.

A fenntartható szintű kibocsátás évi 2-2,5 tonna CO2 fejenként, ezt pedig mind a kutatásban résztvevő családok, mind a magyarok átlagos karbon-lábnyoma (5 tonna/főii) jelentősen meghaladja. A jövőben ezért elengedhetetlen a további öko-tudatos intézkedések bevezetése és egyedi megoldások alkalmazása. Ebben, és a magyar lakosság életmód-változtatásában nagy segítséget nyújt a GreenDependent Intézet karbonkalkulátora és a szeptemberre meghirdetett háztartászöldítő verseny, a gyakorlati tanácsokat összegző Kislábnyom oldala, valamint a Daikin Hungary Kft. által kínált környezettudatos és energiatakarékos épületgépészeti megoldások.