Daikin

A DAIKIN VEZETŐ SZEREPE
A SZEZONÁLIS HATÉKONYSÁGBAN

NÉVLEGES ÉS SZEZONÁLIS HATÉKONYSÁG

A névleges hatékonyságtól...

A hűtő- és fűtőberendezések teljesítményét ezidáig mesterséges, szabványos körülmények között mérték. A légkondicionálóknál például állandó 35 °C hőmérsékleten, teljes hűtési kapacitáson. Ez az ún. névleges hatékonysági mutató, amely egyértelműen nem tudja tükrözni a légkondicionálók mindennapi használatban nyújtott tényleges teljesítményét.

a valós használati feltételeken át...

A tényleges használat során az energiafogyasztás a külső hőmérséklettől függően változik, amely a teljes fűtési vagy hűtési szezon során jelentős eltéréseket mutathat. Még a nyár közepén is előfordulhat, hogy nincs szükség hűtésre. Ilyen időszakokban a készenléti mód energiafogyasztását is be kell számolni a pontos mérésekbe. 

egészen a szezonális hatékonyságig...

Pontosan ezt határozza meg a szezonális hatékonyság: egy olyan ciklikus energiahatékonysági mutató, amely figyelembe veszi a változó hőmérsékleteket. Az intelligens légkondicionáló és hőszivattyú berendezések szinte soha nem működnek teljes kapacitáson, mivel folyamatosan hozzáigazítják a működést a külső hőmérséklethez. A Daikin ilyen intelligens légkondicionáló és hőszivattyú berendezéseket gyárt.

PÁRIZS-BERLIN TÁVOLSÁG VAGY 300 KÖR A VERSENYPÁLYÁN

Egy példa

A névleges és szezonális hatékonyság közötti különbség az állandó laboratóriumi körülmények és a tényleges használati körülmények közötti eltérés. Ez a különbség bármely terméknél érzékelhető. Ha például az autó meghirdetett üzemanyag fogyasztása alapján számítjuk ki a szükséges üzemanyagot, igen kellemetlen meglepetésben lehet részünk. 60 liter benzinnel elvileg 1000 km-t kellene autóznunk, azaz megtehetnénk a távot Párizstól Berlinig vagy Barcelonáig. De... valóban megtehetnénk?

A laboratóriumi és valós körülmények ugyanis teljesen különbözőek

A meghirdetett, névleges hatékonysági értékek az állandó, laboratóriumi körülmények között mért értékek. Egy 60 literes tartálynyi benzin biztosan elegendő lenne 1000 kilométer megtételére, mondjuk a Monte Carlo-i versenypályán 300 kört haladva, egy szélmentes napon, állandó sebességen. A valós, mindennapi használatban a körülmények azonban ettől teljesen eltérőek, az utak emelkedése és a szél is jelentősen befolyásolhatja az autó fogyasztását. 

Meglepetések nélkül

Ugyanez érvényes a hőszivattyúkra és légkondicionálókra is. A szezonális hatékonysági mérések figyelembe veszik a klímák eltéréseinek emelkedéseit, csökkenéseit és a szél okozta nehézségeket. A pontos és megbízható szezonális hatékonysági mutatóval elkerülhetővé válnak a kellemetlen áramszámla meglepetések.

BÁRMELY SZEZONBAN, BÁRMELY RÉGIÓBAN

Eltérő hőmérsékletek

A nyári időszakban a hőmérséklet gyakran 30-35 °C fölé emelkedik, és ez az a hőmérséklet, amelyen a laboratóriumban a névleges hatékonyságot mérik. A hőmérséklet azonban a teljes hűtési szezon során gyakran hosszabb ideig is 25°C körül marad, sőt, néha még az átlagos 21°C szobahőmérséklet alá is eshet. Ugyanígy az európai telek nem csupán a hó és jég változatlan uralmáról szólnak. A szezonális hatékonyság figyelembe veszi ezeket az eltéréseket, és a légkondicionálók és hőszivattyúk valós, hosszú távú hatékonyságát értékeli.

Eltérő régiók 

A hőszivattyú szezonális hatékonysága természetesen másként alakul a különböző régiókban. Míg egyes területeken az átlagos téli hőmérséklet -5 °C, máshol ez + 5 °C vagy akár +15 °C is lehet. Mivel az átlagos téli és nyári hőmérséklet eltérő Helsinkiben, Párizsban vagy Athénban, a különböző klímájú régiókban különböző szezonális hatékonysági értékeket alkalmazunk. Ezt a különbséget tünteti fel a 2013. január 1-én érvénybe lépő új energiaminősítési címke, mely átlal pontosabban megbecsülhető a várható áramszámla mértéke.